22.05.16. Észak-Macedón Köztársaság
Az elmúlt 24 évben több tucat alkalommal jártunk az ex-Jugoszlávia szinte valamennyi utódállamában, Slovénia kivételével. Ez a gondolat csak azért fogalmazódott meg bennem, mert ezen az úton volt egy olyan nap az életünkben, amikor visszarepültünk az időben vagy 100 évet. Olyan falvakban jártunk ahol megállt az idő, és szinte teljesen elnéptelenedett. Csak azok a családok maradtak akik, tradicionálisan, generációról-generációra a pásztorkodásból éltek-élnek. Üresen álló, vagy épp romokban heverő egykori otthonok, árulkodtak az egykori szebb múltról. Némelyik épületben, ma már szénabálát tárolnak. Bár jártunk jó néhányszor hasonló helyeken, de így még nem érintett meg az itteni pásztorok sorsa és az életkörülményeik. Valójában kicsit rá is döbbentem, hogy milyen jól is élünk, már csak, ha arra gondolok, hogy mi eljutottunk hozzájuk a “világvégére”, de ők ugyanezt fordítva nem tehetnék meg. Igaz mi meg nem kapunk a Tescoban olyan IGAZI sajtot, mint amilyennel megkínáltak bennünket a bio “üzemükben”….
Ennek az útnak is megvolt a maga kronológiája. 2018-ban jártunk másodszor Macedoniában, akkor is, most is, Marijan Dimovski volt a vezetőnk. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően érkezett Magyarországra egy Sari nevű izvorni kan, akiről itt a honlapunkon már beszámoltunk.
Marijannak hasonló az értékrendje ami a sarplaninacot illeti, mint nekünk. Konkrétan, hogy az izvorni, a forrás kutyákat preferálja a tenyésztésben. Igen elhivatottan beszélt a jövőbeni terveiről, és a pásztorokhoz való hozzáállásáról. Ő abban a szerencsés helyzetben van, hogy Skopjéban él, és onnan “csillagtúra” szerűen térképezi fel ezeket az eldugott helyeket, ahol még vannak farkasölők. Igen farkasölők! Az egyik faluban egy pásztor egy okostelefonnal készített videót mutatott nekünk, ahogy a farkast elejtik a kutyák és meg is ölik, amíg ő a szemközti domboldalról odaért a tetthelyre. Hasonló felvételt már láttunk 4 évvel ezelőtt is,(szintén okostelefonon) csak akkor egy vaddisznót fogott sarplaninac falka. Azon a bachilón (bachiló = esztena) meg is tudtuk, hogy náluk a kutyák csak akkor kapnak húst, ha fognak egy vaddisznót, nyulat stb. Kivétel természetesen az ellés ideje, ilyenkor ugyanis hosszú heteken át a magzatburok a fő táplálékuk. Amúgy pedig savó, főtt kukoricakása, száraz pékáru a városból. Mégis ezen a szegényes étrenden, igen szép méretes példányokat láttunk. A szép méretes az a 70-72 cm marmagasság. A nagyzolás(prémium kutyatáp) itt nem fér bele. Szegényes életmódjuk és tartástechnológiájuk, nem épp a mai korszerű EU-s francia juhászatokat tükrözi. Pedig elkelne a korszerűsítés. Ezekben a juhászatokban 1500-2000 anyával is dolgoznak, tehát nem kicsi az állomány. Csak kutyából volt az első helyen kb 40 db . A kutyákat farkaslánc védi az esetleges farkastámadásoktól. Macedónia hegyvidéki ország, ami kedvez a nagyragadozók rejtőzködési szokásainak így a megfelelő pásztorkutya elengedhetetlen, de azokat is fel kell vértezni a ragadozókkal szemben. A farkaslánc ami a kutyák nyakán van, Törökországból érkezett. A készleten még volt egy , amiből vásároltunk egyet emlékbe, hogy mindig emlékezzünk erre az útra. A “szöges nyakörv” – ahogy felénk ismerik- évről évre körbejár egymás között, ezzel a körrel is szimbolizálva régi barátságunkat . A fotókból később készül egy külön album, amit még ebben a hónapban megosztunk Önökkel…
Részletezhetném, tovább az élményeket, látottakat, de inkább beszéljenek helyettem a filmkockák…
Bodnár Gyula barátom egy szép kisfilmet állított össze a látottakról, ami ugyan lemaradt Cannes-i filmfesztiválról, de Ön van olyan szerencsés – kedves olvasó – , hogy megtekintheti a youtube csatornánkon:
A bachiló látogatásunk apropója egy alom kiskutya importja volt. Marjan egyik bachilóról elhozott egy idősebb 7 éves karabast, kb. egy évvel ezelőtt. A neve is jellemzően : Karabas. A kant letapogatva érződött a különbség egy urbanikus és egy izvorni munkakutya izomzata között amelyet igen acélosnak éreztem. Ettől a kantól és egy Klina hívónevű szukától hoztunk a Baráti körbe 7 kölyköt, vagyis az egész almot. Az alomról a szülőkről, oldalági rokonokról készült fotókból, videókból a készült egy összefoglaló melyet itt tekinthet meg:
Csapó Zsolt
Akela-Népe kennel