ALBUM:
https://www.sarplaninac.hu/hu/kepek-2015-koszovo-sar-hegyseg-2015-05-07-10-korutazas/
Koszovó 2015. 05. 07-10.
Koszovóba utaztunk tapasztalatszerzésre 2011 után újra. 5 fős társaságunk azzal a nem titkolt céllal is utazott el, hogy esetleg kutyákkal jövünk haza. Ehhez Zsolt barátunk bérelt egy kisbuszt, hogy kényelmesen elférjünk.
Első állomásunk még Szerbia volt, ahol meglátogattuk a Gorski Vuk Kennelt, Zsolt kiválasztott egy kölyköt, amit egy későbbi időpontban szándékozott elhozni. Vuknak szép kutyái vannak, rendkívül fegyelmezettek, látszik rajtuk az „iskolázottság”, képesek egyik pillanatról váltani a kezes, szelíd kutyáról, a vad, kemény házőrzőre.
Adrijanát felvettük Debeljacán, aztán indultunk a koszovói Strpce városába, ahol a szállásunk volt.
Strpce a Sar hegység lábánál van, 800 méteren, innen indultunk megnézni a környék sarplaninacait.
Ramiz Rama kennelje volt az első célpontunk. Ramiz sokat segített szervezésben és kísérőt is küldött mellénk. Prizren szélén Ramiz édesapja mutatta meg a kutyákat. Szép környezetben, nagyon ápolt, szép kutyákat láttunk, hatalmas bundával, erős felépítéssel.
Sharri-Prevalle-Novo Selo-Mushnikovo volt útvonalunk.
Nagyon érdekes volt, és ez a képeken is látszik, hogy Koszovó egy másik oldalát ismerhettük meg. A Sar hegység ezen része olyan mint egy üdülőövezet: festői tájjal, éttermekkel, szállodákkal.
Strpce Sarplaninac-nál láttunk ígéretes kutyákat, majd Biki Ljubisa Mirkovic kutyáit néztük meg. Biki vezetésével jutottunk el Tahir Veselihez, aki Ferizaj környékén lakik.
Tahir érdekes ember. Koszovó kiváló tenyészeteiből származnak kutyái.
Több mint 20 kutyája van és nem szívesen válik meg még a kölyköktől sem, sőt még több kutyát szeretne. Több kiváló, ápolt kutyát láttunk, első osztályú kennelekben.
Majd meglepetésünkre meghívott bennünket, egy közeli étterembe vacsorázni. Az ételek és maga az étterem is pazar volt.
Másnap utunk Restelicára vezetett, a sarplaninac “Mekkájába”.
Restelica zsákfalu, kb. 5.000 ember lakja, ha valakinek innen származik a kutyája, akkor az a kutya kiemelt figyelmet kap.
Ahogy a világ, így Restelica is változik, a korábbi nagy birkaállomány csökkent, így kevesebb kutya is kell az állatokhoz.
A kutyák szerepe is változott, amíg korábban értékmérő volt a sarplaninac farkassal szembeni bátorsága, egy új értékmérés jelent meg, ami korábban nem volt jellemző.
Melyik kutya hogy verekszik, hány győzelme van.
Sokan megrettennek ennek hallatán, a valóságban ez nem más, mint az embereknél az egyes küzdősportok, így az ökölvívás, K1, a ketrecharc stb.
Szigorú szabályok vannak, ez egy kutya ’küzdősport”, nincsenek szétmarcangolt vesztesek, amelyik kutya menekülőre fogja, vesztett, vége is a küzdelemnek.
Restelicán a kutyák nem lehetnek „emberesek”, mert nincsenek kerítések, a kutyák saját területüket, tanyájukat védik. Mivel ismerik egymást, ezért nem is szándékoznak a másik territóriumára lépni, ritka az összetűzés. Az emberre támadó kutyákat megkötik.
Sokaknak ritka élmény, a hegyes, dombos területen lévő faluban közlekedési eszközként használt lovak, a szabadon, magányosan hazafelé bandukoló marhák látványa.
Több régi ismerőssel is találkoztunk az egyébként szeszmentes, muzulmán faluban.
Sok kutyát láttunk, és újra meg kellet állapítanunk, hogy azok a kutyák, amelyek egész nap futkároznak fel-alá a hegyen, illetve kísérik az birkákat, azok csak remek konstitúcióval, kitűnő izomzattal rendelkező egyedek lehetnek.
A Sárkányölő Szent György emléknap után érkeztünk, és ahogy Szerbiában, úgy ez itt is ünnep. A koszovói serdülő lányoknak – akiket egyébként nem láttunk magányosan sétálgatni soha – fontos időpont ez, mert ilyenkor van a tradicionális párválasztás, amire tánccal, drága ruhákba öltözve készülnek fel.
Bár az nyilvánvalónak tűnt, hogy az egy főre eső mobiltelefonok száma Restelicán a legmagasabb, ezért az internetes párválasztó előkészítés elég valószínű lehet. Mindenesetre ezt a hagyományos ünnepet volt szerencsénk látni.
Láttunk a híres kutyákat, így Osman Aga Karabasát, Perhant, Princet, Lamus mamát, találkoztunk az élő történelemmel Halimmal.
És ahogy titkon reméltük, új társakkal tértünk haza.
Gergő kölyök szukát, Attila növendék kant, Zsolt felnőtt szukát vett.
Fantasztikus napokat töltöttünk Restelicán és a Sar hegységben.
Bodnár Gyula
Római Mandula Kennel