2023.04.11.
Sokszor kicsit egyszerűen használjuk a jó karakter szót. A karakter a kutya összetett jelleméről szól.
Mi az a karakterteszt?
A karakterteszt a kutya jellemének hivatalos tesztje.
A karakterteszt során az adott kutya viselkedéséről, a rajta végzett speciális tesztek segítségével nyernek információkat. A teszt célja, hogy értékelje és rögzítse a kutya viselkedését olyan helyzetekben, amikor idegrendszere stresszes. A kapott információk felhasználhatók a kutya képzésére, összehasonlítva a fajta ideális profiljával, és felhasználhatók a tenyésztési kombinációk tervezésénél.
A teszt méri a teljesítményt fenyegetett állapotban. Emellett értékes információkat ad a temperamentumról és a koncentrációs képességről, az idegszerkezetről, a megközelíthetőségről és a keménységről/lágyságról, valamint a lövésekkel szembeni toleranciáról. Információt kapunk arról is, hogy a kutya hajlamos agresszióval reagálni a dolgokra. A jellem felfogható különböző tulajdonságok összességeként. Ha a kutyának egy területen hiányosságai vannak (pl. lágyság), akkor azt egy másik szempontból (pl. jó küzdeni akarás) lehet kompenzálni. ), amely segít a kutyának a nehézségek ellenére előre haladni.
A túlzott temperamentum nyűgössé teszi a kutyát, ami megterheli az idegrendszert és lassítja a tanulást, az ideális munkakutya élénk, azaz gyorsan észreveszi a dolgokat, arra koncentrál, ami lényeges, és könnyen alkalmazkodik a helyzetekhez.
Teljesítmény: A cselekvőképességet a karakter olyan tulajdonságának tekintik, amely külső kényszer nélkül készteti a kutyát, hogy megállja a helyét a valós vagy képzelt veszéllyel szemben. Jól gondolható, hogy amit funkcionális kapacitásnak tekintünk, az egy reakció, amelyet sok tulajdonság együttesen hoz létre. A cselekvési képesség legközelebbi emberi megfelelője a bátorság. A cselekvőképesség a kutya azon képessége, hogy irányítani tudja cselekedeteit annak ellenére, hogy a félelem legyőzte. Vagyis a kutya félelme ellenére képes a megfelelő módon cselekedni, és ha kell, leküzdeni félelmét, hogy elérje célját. A kutya helyzetérzékelése az öröklődésen és a tapasztalatokon alapul. A cselekvőképesség nem egy megváltoztathatatlan tulajdonság, amely minden helyzetben ugyanaz marad, annak ellenére, hogy a kiváltó ingerek ugyanazok. Az agilitás a különböző egyedek között és ugyanazon egyénnél különböző helyzetekben változik. Minden területi viselkedésű állat esetében saját területének közelsége és mindenekelőtt annak központja befolyásolja viselkedését. Az egyén normális funkcionális képessége ellenére a kutyák jobban funkcionálnak otthonuk közelében. A kutya még a családtagjai társaságában is kevésbé fél, vagy legalábbis jobban leküzdi félelmét, ami a kutyák falkaviselkedésén alapul.
Agresszivitás : Az agresszivitás egy olyan tulajdonság, amely arra készteti a kutyát, hogy agresszíven reagáljon, ha fenyegetve érzi magát. Az élesség mértéke fordítottan arányos az irritációs küszöb magasságával. Minél kisebb az agresszió kiváltásához szükséges inger, annál nagyobb az élesség.
Védekező képesség : A védekezőképesség a kutya veleszületett hajlamára utal, hogy támadás vagy támadási kísérlet révén aktívan megvédje magát, falkáját (felvezetőjét) vagy területét. A védekezési vágy a helyzettől, a környezettől és a kutya hangulatától függően változik. A teszt a kutya viselkedését figyeli meg olyan helyzetekben, amikor a fenyegetést ismeretlen személy vagy a kutya által elképzelt inger okozza.
Harckészség: A harcra való hajlandóság a kutya veleszületett hajlama arra, hogy élvezze magát a harcot anélkül, hogy az agresszión alapulna. A használat egy bizonyos fajta játék-játék-vágynak nevezhető, melynek leglényegesebb része a harc. A harci vágy motor a kutyának, hajtóerő.
Idegszerkezet: Az idegszerkezet a kutya veleszületett gyenge vagy erős idegességét jelenti, amikor erős és változó belső feszültségi állapotokba kerül. A jó idegrendszer azt jelenti, hogy képesek vagyunk kezelni a stresszes helyzeteket természetellenes kimerültség, hisztéria vagy a belső egyensúly felborulásának egyéb jelei nélkül. A kutyák idegességének tünetei közé tartozik pl. súlyos nyugtalanság, testremegés, nem fizikai megterhelés következtében megnövekedett pulzus, fokozott nyelés, motiválatlan és nem megfelelő mozgások, biztonságkeresés (oktató keresése), hasmenés vagy hányás.
Vérmérséklet: A temperamentum a viselkedés élénkségére, a figyelem gyorsaságára (pontosságra) és az új helyzetekhez, környezetekhez való alkalmazkodás képességére utal. A legtöbb jól alkalmazkodó kutya élénk. Az élénk kutya figyelmes, gyorsan fogadja az új környezeti ingereket, megszokja azokat és jelentésüket. A nagyon aktív kutyák nagyszámú befolyást kapnak környezetüktől, aminek eredményeként túl nagy a szóródás és hosszabb alkalmazkodási idő. Ez még hangsúlyosabb a zavaróan aktív kutyáknál, mivel szinte képtelenek koncentrálni és egy helyben maradni. Ezeknek a kutyáknak az alkalmazkodás is nehézkes a fizikai fáradtság miatt, amelyet a folyamatos mozgással okoznak maguknak.
Keménység: A keménység arra utal, hogy a kutya hajlamos emlékezni vagy nem emlékezni a kellemetlen élményekre.
Megközelíthetőség: A megközelíthetőség a kutya idegenekkel szembeni magatartására utal. A kutya akkor közelíthető meg, ha önszántából és saját kezdeményezésére keresi az emberek társaságát, akikkel a gazdáján kívül találkozik. Visszahúzódónak nevezzük azt a kutyát, amely egyértelműen kerüli az ismerkedést, vagy egyértelmű vonakodást mutat idegenekkel való érintkezéskor. A jó kedélyű kutya olyan kutya, amelyik csak fenyegető helyzetekben mutat agressziót. A jóindulat nagyban függ a kutya élességétől. Az éles kutya figyelme a kis fenyegető ingerekre is könnyebben téved, mint a kevésbé éles kutyák. A nyitottság azt jelenti, hogy a kutya valódi hangulata egyértelműen megmutatkozik viselkedésében, függetlenül attól, hogy a viselkedés pozitív vagy negatív az emberek számára.
Golyóálló: Lövésbiztosnak nevezzük azt a kutyát, aki teljesen közömbösen viselkedik a lövésekkel szemben, vagy csak normális módon érdeklődik iránta. Azok a kutyák, amelyek az első lövés után nyugtalanul viselkednek, de gyorsan túlteszik magukat nyugtalanságukon, és akiknél az ismételt lövések egyre kevésbé váltanak ki reakciót, a lövésnél tapasztalatlan, nem pedig a lövéstől ijesztő kutyák közé sorolhatók. Ideges kutyának nevezzük azt a kutyát, amely a lövésekre abnormálisan hevesen reagál, például ugatással, a lövöldöző irányába támadva, vagy más módon szenvedélyesen izgatja a környezetben zajló eseményeket és ugat, de nem mutat idegességet. A lövésre hajlamosnak minősül az a kutya, amely egyértelműen, megközelítőleg azonos módon reagál minden egyes lövésre anélkül, hogy megnyugodna, ideges lenne, és belső feszültsége nem emelkedik ilyen mértékben. hogy az idegesség egyértelmű tünetei megjelennének. Azt a kutyát, amelyik a lövés után egyértelműen idegesen reagál, és nehezen tudja visszanyerni lelki egyensúlyát, és a lövés megismétlésekor ugyanolyan vagy nagyobb idegességet mutat, lőkutyának nevezzük.