2023.11.25.
Másnak egy kutya volt, nekem a családom része, egy csodálatos társ. A szemével mindig engem keresett, mindig mellettem akart lenni, mindig követett, ha elmentem, várt a kapuban. Nem tolakodott szeretetért, csak az életem része akart lenni. Lehetett eső, hó, mindig az ajtóban feküdt, közel hozzám. Mindenki szerette, pedig nem tett érte sokat. Ilyen volt a lénye. Imádták, felnőtt kutya létére játszott a kölykeivel, cibálták, de hagyta, a fiatal kutyáimnak csak ő létezett. Vonzotta a szeretet és adott is belőle a maga csendes módján.
Minden nap felemelt magához, tanított szeretetre, hűségre, odaadásra.
Egy éjszakai gyomorcsavarodás elvette tőlem, és én nem voltam elég közel hozzá.